3-MeO-PCP felülvizsgálat

Published:

A disszociatív drogok világában a 3-MeO-PCP az utóbbi években egyre népszerűbbé vált a megváltozott tudatállapotokat kereső droghasználók körében. Ez a PCP (phencyclidine) származéka, és ismert erős és hosszan tartó hatásairól. Ebben a cikkben a 3-MeO-PCP felülvizsgálatát nyújtjuk, beleértve annak történetét, adagolását, felhasználói tapasztalatait és mellékhatásait. Megvizsgáljuk, hogyan fejlődött ez a gyógyszer az idők során, és milyen kockázatokkal és előnyökkel jár együtt. Ha a 3-MeO-PCP használatát fontolgatja, vagy egyszerűen csak többet szeretne megtudni róla, ez a cikk tökéletes kezdés.

Általános információk a 3-MeO-PCP-ről

Kezdjük a 3-MeO-PCP felülvizsgálatát az általános információkkal. A 3-MeO-PCP (3-Methoxyphencyclidine) az arilciklohexilamin vegyületek osztályába tartozik. Ezt az osztályt kizárólag olyan gyógyszerek alkotják, amelyek disszociatív érzéstelenítők. A 2010-es évek közepe óta kapható a szabadidős drogok piacán, és általában fehér kristályos por, kapszula vagy tabletta formájában kerül forgalomba.

A 3-MeO-PCP kutatási vegyszer népszerűsége az elmúlt években nőtt. Azok az emberek, akik pszichedelikus élményekre vágynak, vagy más disszociatív drogok, például a ketamin és a PCP alternatíváit keresik, ennek az új drognak a rajongóivá váltak.

A gyógyszer hatékonysága és hosszan tartó hatása azonban aggodalomra ad okot a visszaélések és károkozás lehetőségével kapcsolatban is. Mivel a 3-MeO-PCP kutatási vegyi anyag és viszonylag nemrégiben jelent meg a kábítószerpiacon, a 3-MeO-PCP használatának hosszú távú hatásairól keveset tudunk.

Míg ez a kutatási vegyszer egyes országokban a legális vagy szürke zónába tartozó drogok egyikének számít, más országokban teljesen illegális. Tehát a Legális drogok kereső olvasók számára a legjobb, ha utánanéznek a 3-MeO-PCP státuszának az Ön lakóhelyén.

A 3-MeO-PCP története

Most itt az ideje a 3-MeO-PCP kutatási kémiai felülvizsgálatának történeti részének. A 20. század közepén a PCP-t (fenüklidin), a 3-MeO-PCP alapvegyületét először altatószerként fejlesztették ki. A PCP-t műtéti érzéstelenítőként használták. Azonban mellékhatásai, beleértve a hallucinációkat, zavartságot és delíriumot, a gyógyszer abbahagyásához vezettek.

Aztán az 1960-as évek végén és az 1970-es években a PCP szabadidős droggá vált, és státusza népszerű utcai droggá változott. Magas toxicitása és kiszámíthatatlan hatásai azonban ahhoz vezettek, hogy az USA kábítószer-ellenes hatósága (DEA) 1978-ban a II. jegyzékbe sorolta.

A 2000-es években a PCP új származékai, köztük a 3-MeO-PCP, kezdtek megjelenni a szabadidős drogok piacán, mint „kutatási vegyszerek” vagy dizájnerdrogok. Ezeket a vegyületeket más disszociatív drogok, például a ketamin és a PCP legális alternatívájaként hozták forgalomba. Gyakran online vagy fejboltokban árulták őket.

A 3-MeO-PCP-t először 1979-ben szintetizálta a Pfizer leányvállalatának, a Parke-Davisnak egy kutatócsoportja. Bár potenciális érzéstelenítő szernek szánták, soha nem hozták forgalomba orvosi felhasználásra. 2010-ben egy másik kutatócsoport először számolt be pszichoaktív tulajdonságairól, miután a drog állatokon kifejtett hatásait kutatta. Azóta a 3-MeO-PCP egyre népszerűbbé vált egyes drogfogyasztók körében.

Adagolás és alkalmazás

A legtöbb gyógyszerhez hasonlóan a 3-MeO-PCP adagolása és adagolása is számos tényezőtől függ. Az adagok 2 mg (könnyű adag) és 25 mg (nagy adag) között mozognak. A felhasználóknak mindig azt tanácsoljuk, hogy alacsony dózisokkal kezdjenek, és legyenek óvatosak, mivel a hatások kiszámíthatatlanok lehetnek a felhasználó biokémiájától és más tényezőktől függően.

Szájon át történő fogyasztás esetén a 3-MeO-PCP-felhasználók általában kapszulát vagy tablettát vesznek be. Az orális adagok 5-20 mg között mozognak, a hatás 6-8 órán át tart. Orrban történő alkalmazás esetén a 3-MeO-PCP-t általában por formájában fogyasztják, és erősebbé válik. Az orrban alkalmazott adagok 5 vagy 10 mg közé eshetnek, és a hatás 4-6 óráig tarthat.

Felhasználói 3-MeO-PCP vélemények

A 3-MeO-PCP felhasználói a tapasztalatok széles skálájáról számoltak be. Ezek közé tartozik az eufória, a disszociáció és a hallucinációk érzése. Sok felhasználó arról számol be, hogy a kábítószer intenzív és hosszan tartó hatásokat vált ki, amelyek kezelése valóban kihívást jelenthet. Egyes felhasználók arról számoltak be, hogy a környezetükről való leválás érzését tapasztalják, ami zavaró lehet, és akár szorongást vagy pánikot is okozhat.

Ha a felhasználók kisebb dózisokat szednek, a hatások eltérnek a nagyobb dózisok hatásaitól. Alacsony dózisban például a felhasználók fokozott érzékenységet érezhetnek a hallás, a látás és a testmozgások terén. A dózis növelésével azonban ezek a tünetek tompa hallássá és a testkontroll elvesztésévé válnak.

A felhasználók eufórikus érzékenységet érezhetnek a test összes idegvégződésére. A fizikai eufória érzése állítólag hasonló a ketaminéhoz. Ha a felhasználók az adag bevétele előtt fájdalmat tapasztalnak, az el fog múlni.

A hatások kezdete

A 3-MeO-PCP hatásának kezdete a beadás módjától, az adagolástól és az egyéni toleranciától függ. Általában a hatások 15 perc és 2 óra között jelentkeznek, attól függően, hogy a felhasználó hogyan adta be a gyógyszert.

A szájon át történő fogyasztás esetén a gyógyszer hatásának kifejtése akár 2 órát is igénybe vehet. Ezzel a módszerrel a gyógyszer a gyomor-bél traktuson keresztül szívódik fel, és a májban metabolizálódik, mielőtt a véráramba és az agyba jutna.

Orrban fogyasztva a 3-MeO-PCP gyorsabban, akár a fogyasztást követő 15-30 percen belül is kifejtheti hatását. Az orrban történő fogyasztás általában erősebb, mint a szájon át történő fogyasztás, és a hatások intenzívebben jelentkezhetnek.

Intravénás fogyasztása szinte azonnali hatást eredményez. Ez a fajta fogyasztás a legerősebb és legkockázatosabb fogyasztási módszernek számít, és csak tapasztalt felhasználók próbálkozhatnak vele ellenőrzött környezetben. Fontos, hogy a felhasználóknak óvatosnak kell lenniük, függetlenül attól, hogy milyen módszert használnak, mivel a 3-MeO-PCP hatásai a biokémiától, az adagolástól és egyebektől függően nagymértékben változhatnak.

A 3-MeO-PCP lehetséges mellékhatásai

A 3-MeO-PCP használatának lehetséges mellékhatásai súlyosak és kiszámíthatatlanok lehetnek, ezért nagyon fontos, hogy jól megismerje őket. Íme néhány a bejelentett mellékhatások közül:

  • Hallucinációk és téveszmék
  • Megnövekedett pulzusszám és vérnyomás
  • Hányinger és hányás
  • Izomgyengeség és remegés
  • Zsibbadás vagy bizsergés a végtagokban
  • Légzési depresszió vagy leállás
  • Rohamok vagy görcsök
  • Kóma vagy halál ritka esetekben
  • Függőség és elvonási tünetek tartós használat esetén

Ha valaki rossz mellékhatásokat tapasztal a 3-MeO-PCP használata után, fontos, hogy azonnal orvoshoz forduljon. A mellékhatások súlyossága széles skálán mozoghat, és némelyik potenciálisan életveszélyes lehet.

Related articles

Recent articles